A NOB keddi közleménye szerint az új rendszer az Agenda 2020 elveihez igazodva az eddigieknél rugalmasabb lesz, illetve a pályázók folyamatosan egyeztethetnek majd a NOB-bal. A reformok révén a városoknak és a nemzeti bizottságoknak lehetőségük lesz, hogy fenntarthatóbb, ésszerűbb és gazdaságosabb téli olimpiát tervezhessenek a korábbiaknál.
A nemzetközi bizottság a változtatások révén a szokottnál kezdeményezőbb lesz a kandidálókkal történő együttműködés során, melynek záloga a pályázati folyamat első szakasza, mely során a párbeszédé lesz a főszerep a rendezés iránt érdeklődőkkel, akiknek nem kell pályázati anyagot benyújtaniuk ez idő alatt.
A NOB 2018 októberi ülésén, a végrehajtó bizottság javaslatai alapján hívja majd meg a kandidálásra a városokat. A folyamat második, jelölő szakasza ekkor kezdődik és a 2019 szeptemberi helyszín-kijelölésig tart. A jelölteknek majd mindössze egyetlen pályázati anyagot kell leadniuk 2019 januárjában, s a jelöltek számára kiírt kérdőíven a megválaszolandó kérdések száma harmadával csökken majd az eddigiekhez képest.
A 2026-os rendező város szerződésének szövegét 2019 júliusában közlik, melyben szerepel majd, hogy a NOB a játékok sikeréhez nagyjából 925 millió dollár támogatással járul hozzá.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság két nappal azután jelentette be reformjait, hogy Innsbruckban népszavazáson utasította el a lakosság a pályázást. Ugyanakkor több ország jelentkezése is várható.
Jövőre a dél-koreai Phjongcshang, 2022-ben pedig Peking rendezi a téli olimpiát.